A folyó hagyatéka, második fejezet
Második fejezet: Tiszavirágzás 1. Éjfél már éppen elmúlt, mikor számba vették a zsákmányt. – Négy ponty, kettő süldő harcsa, három szép süllő –, vette számba – még négyóráig meg nézzük a többi varsát és utána alszunk a csónakban reggelig. Akkor indulunk mikor már kint lesznek a horgászok – mondta a fiatalabb. Ahogy megegyeztek, négyórakor kimentek a partra és elrejtették a halakat oda a vízbe ahová szokták. A rabsic szerszámokat pedig az aljnövényzet alá, majd elaludtak. Néhány varsát bent hagytak a vízben a sekélyes, partmenti sodrásban. Úgy tervezték, majd holnap éjjel felszedik, mert hétvégére több megrendelésük is van. Látszott amint a leszúró karóik ott remegtek a sodrásban pár centire a víz felett, a parti növényzet alatt rejtve. Úgy tűnt nem láthatja senki. A két férfi diszkréten fürkészett a piacon. A vörös hajú éppen egy a halasnál alkudozó középkorú nőt figyelt. – Mikor megy már? – dohogott a kiseb